A család ipartörténeti jelentőségű alkotásai

Maderspach Károly az 1820-as években a Hofmann testvérekkel együtt Ruszakbányán a dús ezüsttartalmú ólomérc kitermelésére, majd a ruszkai havasokban található vasérc feldolgozására vállalatot alapított

A Hofmann testvérek és Maderspach Károly Bánya- és Vasmű 1823-ban alakult meg. A gazdag természeti kincseknek és Maderspach Károly nagy szaktudásának valamint a Hofmann testvérek jó kereskedelmi tevékenységének köszönhetoen gyorsan felvirágzott. Az 1830-as évekre közel 4000 fős létszámával a reformkori magyarország egyik legnagyobb vállalatává vált. Termékeikkel ezüstérmet nyertek az 1842-es első iparmű kiállításon. A színesfém és a vas feldolgozáson túl híresek voltak zománcáruik. Itt készítették Bukarest és Temesvár egész vízvezeték rendszerét.
Maderspach Károly mint kohó- és gépészmérnök tudásából eredő tekintélyével igazgatta a vállalatot, de ezen túlmenően az országban elsőként vasszerkezetű hidakat tervezett és épített. Európa-szerte elismert találmánya a vonórúd alkalmazása, mely egészen új technikai megoldás volt és lehetővé tette nagyobb hidak építését. (James, J.G.: The evolution of Iron Bridge Trusses to 1850. In: Institution of Structural Engineers at the Science Museum, London, 1981).
Maderspach Károly : Vonórúd alkalmazása vasszerkezetekben. Vonórudas ívhíd (Vajda Pál: Nagy magyar feltalálók - Zrínyi kiadó Bp. 1958)


Maderspach Károly 1833 és 1842 között három vashidat épített: Lugosnál a Csuka patakon majd a Csernán Herkulesfürdőnél és a Temes folyón Karánsebesnél, melyeket Ruszkabányán készítettek el. Érdekesség, hogy Európában csak Anglia, Franciaország és Németország előzött meg minket vashidak készitésében.



Maderspach Károly tervet készített a Pestet Budával összekötő hídra is, melyet szintén Ruszkabányán, magyar vasból kívánt elkészíteni, és azt Ferenczy István szobrai diszítették volna. Benyújtotta az 1836-ban meghirdetett pályázatra, de a hídépítési megbízást nem ő, hanem Thierny William Clark nyerte el és 1849. november 20-án adták át a forgalomnak a mai napig is álló, bár többször átépített "Széchenyi Lánchíd"-at.
Maderpach Károly hídjait a megváltozott forgalmi viszonyok miatt sorra lebontották, a karánsebesi Temes-híd azonban 1902-ig állt.

Maderspach János (1830-1891) gabonatisztításra alkalmas malomipari gépet szerkesztett, melyet 1866-ban szabadalmaztatott „Maghámozó gép” néven. A pesti Vasárnapi Újság decemberi száma képet és leírást közöl a gépről és többek között a következőket írja: „E találmány nemzetgazdasági tekintetben is méltánylásra igényt képezhet”.
1868-ban műszaki tervező irodát nyitott Szeged belvárosában, amely széleskörű szolgáltatást nyújtott a Szegedi Hiradó című újságban közzétett hirdetése alapján. 1869-ben érdektársaságot alapított, amelynek célja lóvasút kiépítése volt a Szegedet elérő három vasútvonal állomásai között, Maderspach János tervei alapján. A közösségi közlekedés a vasútállomások között lényegében ma is ezen a vonalon zajlik.

Maderpach Viktor szabadalma: “Szalagfűrész berendezés mindenféle tömbök fűrészelésére”
1900. május 19.

Száma: 19744