| Maderspach Károly az 1820-as években a Hofmann testvérekkel
együtt Ruszakbányán a dús ezüsttartalmú ólomérc kitermelésére,
majd a ruszkai havasokban található vasérc feldolgozására vállalatot
alapított
|
|
| A Hofmann testvérek és Maderspach Károly Bánya- és
Vasmű 1823-ban alakult meg. A gazdag természeti kincseknek és Maderspach
Károly nagy szaktudásának valamint a Hofmann testvérek jó kereskedelmi
tevékenységének köszönhetoen gyorsan felvirágzott. Az 1830-as évekre
közel 4000 fős létszámával a reformkori magyarország egyik legnagyobb
vállalatává vált. Termékeikkel ezüstérmet nyertek az 1842-es első
iparmű kiállításon. A színesfém és a vas feldolgozáson túl híresek
voltak zománcáruik. Itt készítették Bukarest és Temesvár egész vízvezeték
rendszerét. |
 |
|
| Maderspach Károly mint kohó- és gépészmérnök tudásából
eredő tekintélyével igazgatta a vállalatot, de ezen túlmenően az
országban elsőként vasszerkezetű hidakat tervezett és épített. Európa-szerte
elismert találmánya a vonórúd alkalmazása, mely egészen új technikai
megoldás volt és lehetővé tette nagyobb hidak építését. (James,
J.G.: The evolution of Iron Bridge Trusses to 1850. In: Institution
of Structural Engineers at the Science Museum, London, 1981). |
|
|
| Maderspach Károly : Vonórúd alkalmazása vasszerkezetekben.
Vonórudas ívhíd (Vajda Pál: Nagy magyar feltalálók - Zrínyi kiadó
Bp. 1958)
|
|
|
| Maderspach Károly 1833 és 1842 között három vashidat
épített: Lugosnál a Csuka patakon majd a Csernán Herkulesfürdőnél
és a Temes folyón Karánsebesnél, melyeket Ruszkabányán készítettek
el. Érdekesség, hogy Európában csak Anglia, Franciaország és Németország
előzött meg minket vashidak készitésében.
|
|
|
|
Maderspach Károly tervet készített a Pestet Budával
összekötő hídra is, melyet szintén Ruszkabányán, magyar vasból kívánt
elkészíteni, és azt Ferenczy István szobrai diszítették volna. Benyújtotta
az 1836-ban meghirdetett pályázatra, de a hídépítési megbízást nem
ő, hanem Thierny William Clark nyerte el és 1849. november 20-án
adták át a forgalomnak a mai napig is álló, bár többször átépített
"Széchenyi Lánchíd"-at.
Maderpach Károly hídjait a megváltozott forgalmi viszonyok miatt
sorra lebontották, a karánsebesi Temes-híd azonban 1902-ig állt.
|
|
|
Maderspach János (1830-1891) gabonatisztításra
alkalmas malomipari gépet szerkesztett, melyet 1866-ban szabadalmaztatott
„Maghámozó gép” néven. A pesti Vasárnapi Újság decemberi száma
képet és leírást közöl a gépről és többek között a következőket
írja: „E találmány nemzetgazdasági tekintetben is méltánylásra
igényt képezhet”.
1868-ban műszaki tervező irodát nyitott Szeged belvárosában, amely
széleskörű szolgáltatást nyújtott a Szegedi Hiradó című újságban
közzétett hirdetése alapján. 1869-ben érdektársaságot alapított,
amelynek célja lóvasút kiépítése volt a Szegedet elérő három vasútvonal
állomásai között, Maderspach János tervei alapján. A közösségi
közlekedés a vasútállomások között lényegében ma is ezen a vonalon
zajlik.
|
|
Maderpach Viktor szabadalma: “Szalagfűrész
berendezés mindenféle tömbök fűrészelésére”
1900. május 19.
Száma: 19744
|
|
|
