Maderspach Viktor további könyvei jelentek meg 2007-től kezdődően a Masszi Kiadó gondozásában

Maderspach Katalin: Maderspach Károlyné Buchwald Franciska arcképe
(olaj, karton, 100x70).
 A festményt 2007-ben az Országos Képző- és Iparművészeti Társaság valamint a Hadügyminisztárium által meghirdetett „Battyány és kora” témájú országos válogatású tárlatain állították ki.
 

Maderspach Viktor: Havasi vadászataim.
Lazi Könyvkiadó, Szeged, 2007.
„…ezt a címet adta utolsó könyvének. Ebben tükrözodik nemcsak vadásszenvedélye, de főképp a természet alkotásai iránt való rajongó szeretete…" (Kittenberger Kálmán)

Heimatblatt Hatzfeld, 13. Ausgabe 2006.

A Zsombolyáról elszármazottak Ulm, Németország-i közössége megemlékezett a Maderspach fivérekről, Ferencről és Károlyról legutóbbi kiadványukban Anton Schenk és Walter Tonta tollából (német nyelven).

Maderspach Károlyné: Emlékirat töredék (2005).
A könyv, amely Maderspach Károlyné született Buchwald Franciska 1848-49-es eredeti feljegyzéseit tartalmazza, Maderspach Kinga szerkesztésében jelent meg a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum támogatásával.
”Egy nagyszerű család, akiknek története most is tanít.” (Dr. Holló József vezérőrnagy)

Domonkos László: Kommandó a Kárpátokban – a Maderspach történet.
Masszi kiadó 2005.
A könyv „…hozzásegíti a ma emberét a történelemben és a mában való eligazodáshoz.” (Raffay Ernő)

Jancsó Árpád – Szekernyés János: MADERSPACH
Artpress Kiadó, Temesvár, 2004 (román és magyar nyelven).
„…ez a kis könyv…Remélem, hogy segíteni fog majd abban, hogy újra felfedezzék Ruszkabányát, annak történelmét, felvirágoztatóit. S hogy ne feledjék el újra…” (Jancsó Árpád)

Végtelen Napló címmel 2002-ben családtörténeti dokumentumfilm készült a Történelmi Film Alapítvány támogatásával a sokat szenvedett hős asszony, Maderspach Károlyné Buchwald Franciska tiszeletére.
Rendező: Maderspach Kinga.

Maderspach Livius: Maderspach Károlyné tragédiája és adatok Ruszkabánya történetéhez Bába Kiadó, Szeged, 2002.
Az eredetileg Zólyomban, 1909-ben megjelent könyv reprint kiadásának bevezetőjét Zakar Péter történész írta.
”…minden közösség… tartozik magának annyival, hogy őseinek nevezetes cselekedeteit ismerje és megbecsülje.” (Zakar Péter)